Erdőmerülés Esztergom közelében: fedezd fel a Holop-kút környékét – Walczer Patrik képriportja

Elfeledett kis szurdokban csordogál a Holop-kútból kiáramló, néhány méter után csermellyé váló vízfolyás, a helyet méltán nevezhetünk Esztergom egyik felfedezetlen kincsének. A rövid táv ellenére van minden, ami szükséges egy felejthetetlen túrához: meredek kaptató, madárcsicsergés, elgondolkodtató faépítmények, virágok és szúnyoginvázió.

„Már megint hova hoztál engem? Nem hiszem el, hogy mindig ilyen helyekre kell mennünk” – morgott egy enyhe februári napon az egyik jó barátom, aki arról ismert, hogy mindig a londoni Chelsea FC sapkájában jött túrázni, másrészt pedig lakkcipőt vett fel. Utóbbi lett aztán lényegében a védjegye. Társam akkor végül minden nehézség – csúszós terep, óriási sár – ellenére örült annak, hogy esztergomiként egy új, számára addig ismeretlen helyet fedezhetett fel.

Nagyjából 2007 körül jártam először a Vaskapu Menedékháznál. Bár csábító, hogy autóval néhány perc alatt fel lehet menni a csúcsra és máris gyönyörködhetünk a panorámában, azért mindig motoszkált bennem egy kis kalandvágy az „úton” túli erdők iránt. Így keveredtem rá egyszer a piros sáv jelzésre, majd onnan a zöld keresztre, melyen haladva eljutottam a Fári-kúthoz. Utóbbi sétáról csak annyit, hogy még életemben nem találkoztam annyi vérszívóval, mint akkor.

Télen-nyáron, lombhullajtáskor és rügyfakadáskor is hangulatos a Vaskapu-hegy és a kevésbé felkapott északi oldal is szinte minden pillanatban tartogat meglepetéseket. Nemrégiben úgy gondoltam, hogy a hőségben kellemes élményt nyújthat egy kis erdei séta, így a parkolást követően a zöld sáv jelzésen indultam el, szigorúan Búbánatvölgy/Szamárhegy irányába.

Amióta használom a növényhatározós mobilapplikációt, sokkal élvezetesebb – és persze valamelyest lassabb is – egy-egy kirándulás. Megakadt a szemem a lila szirmokról felismerhető kányaharangvirágokon, na meg a pillangón, mely modellt állt az ösvényen.

Csak pár percig haladtam a zöld sávon, mert egy elágazásnál le kell térni balra, a zöld körre, utóbbi visz le a Holop-kútig. Az utat itt-ott benőtték a növények és volt egy kisebb kanyar, ahol olyan érzés volt, mintha csüngő paradicsomok alatt sétálnék el.

Persze nem a veteményes elengedhetetlen lakója, hanem néhány mogyorós hólyagfa lógatta fejem fölé a terméseit.

A viszonylag meredek, köves lejtő után egyre jobban kitágul a völgy. Rögtön tapasztaltam, hogy lefelé jóval kellemesebb haladni, ám így is érdemes odafigyelni, hogy hova lépünk, mivel a kődarabok könnyen megmozdulnak.

Pár perccel később aztán egy évezredek alatt kialakult szurdokhoz érkezünk, de ott még vizet ne keressünk. Az csak lejjebb, a kiépített forrásnál található.

A Holop-kút hűsítő vize áldás a hőségben, sokan járnak le a közeli utcából kannákkal és viszik magukkal haza a kánikulában életerőt nyújtó folyadékot. Rövid frissítő után a vízfolyás útját követve haladtam lefelé a völgyben, miközben faépítményekre bukkantam.

Kvázi olyan volt, mint  amikor gyerekkorunkban csináltunk egy „gunyit”, egy olyan kis búvóhelyet, ahol teljesen úgy alakítottuk a környezetet, ahogy mi elgondoltunk. Volt például anno egy olyan táborhelyünk, ami a rivális gyermekbandák támadásakor az ostromlott objektumot jelentette és idővel a második otthonunkká vált.

Utam végéhez érve egy benőtt ösvényen, majd terepjárókkal kijárt úton sétáltam tovább, végig a csermely mellett. Itt a patak az úttól jóval mélyebben csordogál, meredek, csúszós falakkal szegélyezve.

Itt-ott azért át lehet kelni felette, néhol kidőlt, mohás, már erősen korhadó fatörzsek jelentik a hidat és a túlparton beleshetünk egy elhagyatott pince ablakán is. Egészen a Katus-forrásig mentem, ami a Holop-kúttól induló csermely mellett ered, igaz ottjártamkor nem folyt víz belőle. Persze egy alkalomra ennyi élmény elég, és még így is van a környéken olyan látnivaló, ami megéri a felfedezőtúrát.

Walczer Patrik, e sorok szerzője, újságírói hivatása mellett szenvedélyes természetjáró, aki a kirándulásaira sosem felejti magával vinni a fényképezőgépét. Kedvelt célpontja a Magas-Tátra és természetesen a Dunakanyar. A jól ismert túracélpontok látogatása mellett egyre gyakrabban keres fel rég elfeledett ösvényeket vagy járatlan erdőket. Ha szeretnétek a többi képét is megnézni, keressétek fel és kövessétek be az instagram oldalát

https://www.instagram.com/walczerphoto/

Magazin

Az ágyadból nézheted a csillagokat – Kadosa jurtaszállás

Amennyiben  egy nem mindennapi szállást választanátok, próbáljátok ki a Kadosa Jurtát, ahol garantáltan emlékezetes marad a kikapcsolódás. A jurta különlegességét az osztatlan, nagy légtér, a természettől el nem választó, könnyű épületszerkezete és a kupolán lévő kerek nyílás (tündök) adják, amelyen át éjjel akár a csillagos eget is fürkészhetjük. Barna Zsanettel, a jurtaszállás megálmodójával beszélgettünk. Kiknek […]

Tovább olvasom
Magazin

Szia Uram! Pilis-tető érdekel?

Állítólag meleg lesz ma, akár 32 fok is lehetséges. Ha olyan helyet keresnétek, ahol mindig kellemesen hűvös szél fújdogál és kiváló panorámával rendelkezik, akkor bátran ajánljuk nektek úti célként a Boldog Özséb-kilátót. A képeink közé becsempésztük a 2022 novemberi felvételeinket is, hogy tényleg érezzétek a hideg szelet az arcotokon   A kilátó a Pilis és a […]

Tovább olvasom
Magazin

Ilyen volt a XXIX. Váci Világi Vigalom – Galéria

VIDEÓ FOTÓGALÉRIA VIRTUÁLIS TÚRA

Tovább olvasom