Barion Pixel

A Rám-szakadék elbűvölő téli arca– Walczer Patrik képriportja

Befagytak a vízesések és a csobogók, a kövek csúsznak, jégorgonák fújják a szurdok himnuszát, miközben valójában síri csend honol a sziklák között. Képriport az ország egyik legnépszerűbb természeti kincséből, a dömösi Rám-szakadékból.

Csak mi voltunk ketten a természetben. Én és az itt-ott befagyott Malom-patak. Na meg a vonatfütty, mely átszűrődött a Duna túlpartjáról. A csobogás hangja és a kürt kiáltása szinkronban voltak, nem nyomták el egymást, majd nyerítés rondított bele az idillbe. Egy ló? Meg még egy? Igen, ők itt élnek, és így üdvözölték a vendégüket.
 
A természet a legnagyobb művész, simán megállná a helyét absztrakt alkotóként. A patak felszínén a jégtüskék adták az itinert, hozzájuk igazodtak a légbuborékok, így alkotva meg a tökéletes kompozíciót. Bámulatos. Ha akarnám, akkor sem tudnám lemásolni. Néhány éve Krakkóba tartva megálltunk Zakopanéban. Hosszú percekig néztem a hegyről lezúduló patakokat, melyek vadul csorogtak le a havas kövek között. A dömösi látvány szinte kitörölte azokat az emlékeket. Magyarország is van olyan csodás, mint a Tátra, ezt bátran állíthatom.
A hagyomány szerint 1885-ben két helyi kislány itt pillantotta meg Szűz Mária képét a fán a kis Jézussal. Szeretem az ilyen misztikus helyeket, valósággal érezni lehet az erejét. Egy gyors ima, és már folytattam is az utat a Rám-szakadék felé.
 
A víz mindig utat tör magának, a patak az összefonódó jégtáblák alatt is sebesen rohant a Duna felé. Hol előtört, másutt alábukott, annak függvényében, hogy milyen vastag páncél állta útját. Egy igazi túlélő, ki mindig eléri a célját. Példát vehetnénk róla. A Rám-patak mentén sétálok. Emelkedő terep, egyre szűkülő völgy, csúszós kövek. A természet átvert, az állóképesség mellett vakszerencse és odafigyelés is kellett a sikeres teljesítéshez. Egy barátom váltig állítja, hogy az erdőben jó lakkcipőben túrázni, mert kellően melegen tartja a lábát. De ide már bakancs kell. Az első akadály a Rám-szakadékban. Nagy lélegzetvétel, gyönyörködés a különleges jégvilágban.

Egy újabb csoda a szurdokban. A jég nem ropog, masszívan megtart, alatta néhol elsuhan néhány buborék. Egy sas repül el felettem, a vonatot már nem hallom, túl messze járok a Dunától. Visszafordulni nem lehet, nem adom fel. A korlát masszív, akkor is megtart, ha baj történik. Ha nem lenne másik út, azt mondanám, hogy vége, ennyi volt. Már ezzel a látvánnyal is beérné az ember. Vajon meddig lehet ezt fokozni? A korlát felfelé vezet, újabb csodákat rejt a hely.

A legnagyobb zuhatag. A sapkám levettem, és meghajoltam előtte. Nyáron a létrán mászva könnyen vizes lesz az ember, a köveken megpattanó cseppek átáztatják a ruhákat. Most száraz maradtam, leszámítva azt, hogy egy helyen bokáig beleszakadtam a patakba. Még sosem jártam Erdélyben, de ismerőseim azt mondták, szép szurdokok vannak arrafelé. Valahogy így képzelem el az ottani téli világot. Az út zárva van – suttogta halkan a patak. A fényképező állvány itt marad, mert egy kézzel mászni életveszélyes, és máskülönben ki is vinné el innen? A tolvajok nem ide járnak lopni. Öt lépés után fellélegeztem, a létra felső része kevésbé csúszott.

Jégorgona. A Rám-szakadék kántora nem szólaltatta meg, a hangszer néma maradt. Jobb is, a csend aranyat ér a szurdokban, ritka, hogy ennyire kihalt ez a hely, mivel évente több mint százezren tapossák itt a köveket.
 
Tavasszal, amikor jön a felmelegedés, a természet felébred, a patak kiolvad, és vad, sebes zuhatagként magával visz mindent, ami az útját állja. Befagyott farönkök, szikladarabok kerülnek közelebb végállomásukhoz, a Dunához.

Walczer Patrik, e sorok szerzője, újságírói hivatása mellett szenvedélyes természetjáró, aki a kirándulásaira sosem felejti magával vinni a fényképezőgépét. Kedvelt célpontja a Magas-Tátra és természetesen a Dunakanyar. A jól ismert túracélpontok látogatása mellett egyre gyakrabban keres fel rég elfeledett ösvényeket vagy járatlan erdőket. Ha szeretnétek a többi képét is megnézni, keressétek fel és kövessétek be az instagram oldalát

https://www.instagram.com/walczerphoto/

Magazin

Újra várja a látogatókat a Váci Egyházművészeti Gyűjtemény

Múzeumba járni trendi. Aki váci városnézésre adja a fejét, az bátran feltűzheti legalább a főtéren található múzeumokat a bakancslistájára. A Március 15. tér nem csak azért különleges, mert egyedülálló módon háromszög alakú (ez az állítás persze csak marketing fogás ami nem is igaz, hiszen mindjárt itt van Esztergom főtere is, ami úgyszintén tölcsér formájú), hanem […]

Tovább olvasom
Magazin

Ez a pilisi túra mesés kilátással ajándékoz meg – Walczer Patrik képriportja

Piknikezni, sörözni, de akár egy jót merengeni is lehet a Klastrompuszta felett a fák öleléséből kiemelkedő Kémény-szikláról, ahonnan gyönyörűen láthatjuk azt is, ha Kesztölc térsége vastag ködbe burkolódzik. Rövid, egyben fárasztó az út, de megéri felmenni a fehér sziklaszirtre. – Kirándulunk egyet? – kérdezte egy kedves ismerősöm a Kéktúrázás napja előtt, természetesen habozás nélkül igent […]

Tovább olvasom
Magazin

Fantasztikus képek az őszi Esztergomról

Íme néhány kép, amitől bárki Dunakanyar rajongó lesz

Tovább olvasom