Túra a Hideglelős-kereszthez – Kalandos Dunakanyar

Könnyen lecsúszott a bécsi szelet és a kukoricás rizs, némi szusszanás után pedig az esztergomi Hideglelős-keresztnél pihentük ki az ebéd „fáradalmait”. Bár a túra rövid, a panoráma miatt megéri kiállni a sziklára.

Szerencsére a Dunakanyar térsége nemcsak a hosszú gyaloglás révén elérhető természeti látványosságokban bővelkedik. Van néhány olyan helyszín, ami rövid sétával is elérhető: ilyen az esztergom-kertvárosi Kis-Strázsa-hegy és többek között a Búbánatvölgyből megközelíthető Hideglelős-kereszt is.

Bizony, ha Esztergomból éppen Pilismarót irányába haladtok -elvileg visszafelé is ugyanennyi eséllyel pillanthatjátok meg –, akkor ti is láthatjátok, hogy egy sziklakiszögellés tetején ott áll egy feszület. A minap le is parkoltunk a főút mellett, majd miután a forgalmi helyzet úgy hozta, hogy két kocsisor között átszaladhattunk az úttesten, rögvest el is indultunk felfelé a piros háromszög jelzésen.

Az ösvényt könnyen fel lehet ismerni, néha víz is csordogál lefelé, ami a Hideglelős-forrásból származik. Pár éve, egy őszi, csapadékosabb időszak alkalmával jártam erre és furcsállottam, hogy a kis csermelynek nincs is igazi lefolyása: a vize az úttest menti árokba folyt, majd véget is ért, onnan pedig vélhetően leszivárgott az úttest alatt a Dunába. Így tehát ne keressetek sehol pataktorkolatot.

Azt meg kell jegyeznem, hogy az urbexesek számára is nyújt 1-2 percnyi kalandot a túra, ugyanis egy romos épület áll közvetlenül az út mellett. Vajon egy apró pihenőhely, vagy egy kedves ember hétvégi háza lehetett? Ezt szerintem már sosem tudjuk meg és fogadni mernék, hogy pár év múlva az időjárási viszontagságok miatt csak egy törmelékkupacot látunk majd a helyén. Kár érte.

Napos időben kimondottan gyönyörű az erdő errefelé, pláne ha a fénysugarak itt-ott utat törnek maguknak a rengetegben. Annyit elárulok, hogy trükköztem kicsit a fotóval, hiszen a záridővel és a rekesszel addig-addig játszottam, míg „előjöttek” a nap csóvái. Jó próbálkozást!

Az utunk véget ért: alattam a sziklás hegyoldal, jobbra távolban a vöröslő Naszály, szemben Felvidék, mögötte a börzsönyi csúcsok. Na de mi az a kis homokpad az élénkkék Dunában? Az bizony az a kis zátony, ahol 2019-ben megakadt a román zászló égisze alatt közlekedő JESS teherhajó. Egy cikkben olvastam, hogy évek múltán igazi sziget válhat belőle. Ezt a verziót jelzi előre az is, hogy már egy fa is megtelepedett rajta.

Amikor a jármű megakadt a homokpadon, voltak néhányan olyan kedvesek, hogy csónakokkal vittek élelmet a legénységnek. Azért ha lenne egy kis hajóm, én is szívesen kikötnék a „nyugalom szigetén”, legalább néhány órán keresztül élvezném a magányt.

Egy sziklakiszögellésen található a Hideglelős-kereszt, melyet 1871-ben állítottak. A Jézus fölötti tábláról leolvasható, hogy 1784-ben már elhelyeztek itt egy fa feszületet, melyet minden bizonnyal az időjárás pár évtized alatt tönkretett. A Téry Ödön Turista Baráti Társaság 2005-ben újította fel a mostanit, hálás köszönet érte, hiszen kemény meló lehetett rendszeresen feljönni a sziklához.

Szépen megbújik a parthoz közeli Helembai-sziget, ahol egyes információk szerint a Dunakanyar egyetlen gémtelepe látható. Való igaz, hogy érintetlen helyről van szó, ám évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt még éltek rajta emberek. Jó, hogy nem népesült be újra, mert bizony a pusztító kezek és néhány dúsgazdag, magát a törvények fölé helyező állampolgárok kényelmük kedvére szabnák és az erdők helyén térköves platzok nőnének ki a földből.

Walczer Patrik, e sorok szerzője, újságírói hivatása mellett szenvedélyes természetjáró, aki a kirándulásaira sosem felejti magával vinni a fényképezőgépét. Kedvelt célpontja a Magas-Tátra és természetesen a Dunakanyar. A jól ismert túracélpontok látogatása mellett egyre gyakrabban keres fel rég elfeledett ösvényeket vagy járatlan erdőket. Ha szeretnétek a többi képét is megnézni, keressétek fel és kövessétek be az instagram oldalát

https://www.instagram.com/walczerphoto/

Megközelítés