Barion Pixel

Szobi kápolnák és a dunai kincs

Az Ipoly torkolatánál fekvő város kiváló kiindulópont a környék felfedezéséhez, elég ha csak az innen induló kisvasútra vagy a folyók által kínált vízitúrás lehetőségekre gondolunk. Mi most mégis inkább a helyben maradásra és a város felfedezésére biztatunk titeket és ehhez hoztunk is mindjárt egy legendát és két látnivalót.
 

Bármerre is jár az ember, Szobon lépten-nyomon beleütközik a Luczenbacher család nevébe. Kastélyok, kápolnák és megannyi írásos emlék tanúskodik erről a módos és később a főrendiházi nemességig emelkedő családról ám ez nem volt mindig így. Az első Luczenbacher egyszerű dunai halász volt, aki emellett fát vásárolt a környező településekről és azt szállította Pestre. Hogyan lehetséges, hogy fiai az ország egyik leghíresebb vállalattulajdonosai lettek, akik vasutat építettek és megalapították a Magyar Vontató Gőzhajózási Részvénytársaságot? A helyi legendárium, természetesen gyorsan a segítségünkre siet, eszerint Luczenbacher János egyik nap, amikor a halászhálóját vonta be a hajójába egy igen nehéz kincsesládát talált benne és ebből a kincsből gazdagodott meg és alapozta meg a család vagyonát.

Habár ennél sokkal valószínűbb, hogy a család felemelkedése inkább a szorgalmas és kitartó munkának köszönhető, de a legendát az a történelmi tény teszi igazán izgalmassá, hogy itt süllyedtek el Mária királyné kincsei. 1526-ban, a mohácsi csata után a királyi udvar arannyal megrakott hajókkal próbált nyugatra menekülni, ám azt Esztergom mellett megtámadták és néhány hajó el is süllyedt. Búvárok és régészek a mai napig folytatnak kutatásokat a Helemba-sziget közelében az elveszett kincsek után.

De térjünk vissza a Luczenbacherekhez. Akár kincs, akár szorgalmas munka és jó üzleti érzék által, de olyan gazdagságra tettek szert, amiből nem csak kastélyok épülhettek, hanem a környék szegényeit is támogathatták, közcélokra juttatott alapítványaik több ízben is királyi elismerést nyertek.
Legendák után kutatunk az Ister-Granum régióban és így jutottunk el Szobra is. Készülő videonkból többek között megismerhetitek a temetőkápolna és a kálvária történetét is. Tartsatok velünk!

MEGKÖZELÍTÉS

Magazin

A reneszánsz sárkány éve Vácott – Báthori 550 emlékév

ác ebben az évben megidézi a város reneszánsz virágkorát. Az eseménysorozat apropója, hogy 550 évvel ezelőtt szentelték váci püspökké a humanista Báthori Miklóst, aki Mátyás király udvarával vetekedő reneszánsz központot alakított ki Vácon.   A több hónapon átívelő eseménysorozat célja, hogy a látogatók bepillantást nyerjenek a város 15-16. századi virágkorába. A résztvevők megismerhetik az itáliai […]

Tovább olvasom
Magazin

Látógatóban az Eszperantó-forrásnál – Walczer Patrik képriportja

Világbajnoki címmel is felér és joggal lehetünk büszkék, ha télen megembereljük magunkat, felkelünk a kanapéról és a telefont túrabakancsra cserélve barangolunk egyet a természetben. Az élmény most sem maradhatott el, tehénbőgés és láncfűrész hangja kísért a piliscsévi Eszperantó-forrásig vezető utamon. Mérte már valaki stopperrel, hogy mennyi idő alatt ér oda a kiszemelt célponthoz? Amennyiben igen, […]

Tovább olvasom
Magazin

A Studenka-forrás felfedezése – Walczer Patrik képriportja

Szinte teljesen lerúgták magukról az utolsó leveleket is a fák és már vastag hóréteg borítja az erdőket, hegyeket, ám a tél beköszönte előtti utolsó napokban még felkerestük a piliscsévi Studenka-forrás környékét, hogy megörökítsük az ősz minden színárnyalatát. Képriport az eldugott pihenőhelyről. Remek kis körpanoráma tárul elénk a piliscsévi Kálvária utca felől megközelíthető Tetős-hegyről, ahol legutóbbi […]

Tovább olvasom