Barion Pixel

Pálos kincsek a Börzsöny mélyén

Van az úgy ha az erdőt járjuk, hogy egy kis tisztásra érve vagy épp a fölénk magasodó fákat látva azt érezzük mintha egy templomban lennénk. Egy ilyen helyen kilépünk térből, időből és mindenféle kötöttségből, hogy egy mohás kövön ücsörögve tapasztaljuk meg az erdő csendjéből születő belső harmóniát. A Dunakanyar telis-teli van ilyen természet alkotta kápolnákkal, amelyek között Toronyalja mindenképpen említést érdemel… Még akkor is, ha itt (hála az újító szándéknak) mára már nem csak egy hangulatos tisztásról, de egy valódi templomról is beszélünk. Pedig nem volt ez mindig így…

A Börzsöny belsejében, mindenféle lakott helytől távol található az a domb, ahol egykoron pálos szerzetesek építettek kolostort. A XIII. században egy kisebb vár is volt a közelben, ami inkább csak egy lakótorony és a hozzá tartozó udvar volt kőfallal körülvéve s amelynek romjait még ma is megtalálni egy kis keresgélés után. Ezt az erősséget Toronynak vagy Toronyának is hívták és a hozzá tartozó település, ami mára már teljes eltűnt a Pusztatorony nevet viselte.

Pusztatorony az enyészeté lett (ki tudja milyen okból), de köveit felhasználták a XV. században alapított és Szent Mihályról elnevezett pálos kolostor építéséhez. Az itt élő szerzetesek életéről igen kevés írásos adat található, múltjukról ma már csak a templom romjai és az egyedüliként épen maradt kút tanúskodnak. Ez utóbbi viszont a maga módján értékes leletanyagot biztosított a régészek számára. A húsz méter mély kútból különféle középkori használati tárgyak kerültek elő, mint például ónkanna, kések, sarló, lakat és szekéralkatrész. A kolostorral kapcsolatosan egy legendát is megőrzött a néphagyomány. Eszerint Toronyalját egy alagút kötötte össze Márianosztrával s amikor a török hódítók közeledtek, a pálos szerzetesek ebbe az alagútba illetve a kút mélyére rejtették a kincseiket.

Ha nem is csillogó aranyért, de az erdő szépségéért és az emlékhely hangulatáért annál inkább érdemes felkeresni a kolostor romjai fölé épült kistemplomot. A fából készült épület igazán tájba illő, amely méltó módon őrzi az itt élt pálos szerzetesek emlékét és imádságát.

360 fokos panorámakép

MEGKÖZELÍTÉS

Magazin

A reneszánsz sárkány éve Vácott – Báthori 550 emlékév

ác ebben az évben megidézi a város reneszánsz virágkorát. Az eseménysorozat apropója, hogy 550 évvel ezelőtt szentelték váci püspökké a humanista Báthori Miklóst, aki Mátyás király udvarával vetekedő reneszánsz központot alakított ki Vácon.   A több hónapon átívelő eseménysorozat célja, hogy a látogatók bepillantást nyerjenek a város 15-16. századi virágkorába. A résztvevők megismerhetik az itáliai […]

Tovább olvasom
Magazin

Látógatóban az Eszperantó-forrásnál – Walczer Patrik képriportja

Világbajnoki címmel is felér és joggal lehetünk büszkék, ha télen megembereljük magunkat, felkelünk a kanapéról és a telefont túrabakancsra cserélve barangolunk egyet a természetben. Az élmény most sem maradhatott el, tehénbőgés és láncfűrész hangja kísért a piliscsévi Eszperantó-forrásig vezető utamon. Mérte már valaki stopperrel, hogy mennyi idő alatt ér oda a kiszemelt célponthoz? Amennyiben igen, […]

Tovább olvasom
Magazin

A Studenka-forrás felfedezése – Walczer Patrik képriportja

Szinte teljesen lerúgták magukról az utolsó leveleket is a fák és már vastag hóréteg borítja az erdőket, hegyeket, ám a tél beköszönte előtti utolsó napokban még felkerestük a piliscsévi Studenka-forrás környékét, hogy megörökítsük az ősz minden színárnyalatát. Képriport az eldugott pihenőhelyről. Remek kis körpanoráma tárul elénk a piliscsévi Kálvária utca felől megközelíthető Tetős-hegyről, ahol legutóbbi […]

Tovább olvasom