Visegrádon kirándultunk, ami ideális helyszín egy kellemes családi kikapcsolódáshoz. Képes beszámolónkban ötleteket adunk mit érdemes felfedezni.
Az Apátkúti-völgy. A Visegrádi-hegység azon csodás szakaszainak egyike, mely valahogy mindig is szerepelt az erdőjárók, a természetkedvelők térképén, jó vastagon kiemelve. És nem is csupán az oly népszerű Telgárthy-rét miatt, ahol jó időben gyakran egy tűt sem lehet leejteni. A völgy telis-tele van gyönyörű zugokkal, szurdokokkal, az Apátkúti-patak e néhány száz méteres szakasza pedig szinte minden olyan jellegzetességet lefed, ami vizes élőhelyeken a kontinentális éghajlat lehetőségei mentén csak elképzelhető.
A szurdokvölgyben bújik meg a Bertényi Miklós Füvészkert is, melynek bejáratát azok is jól ismerhetik, akik kevéssé érzik magukat nyitottnak a botanika iránt és inkább a gasztronómia felé húz a szívük, hiszen a füvészkert bejáratánál működik a ma már országos hírű Ördögmalom Étterem is, ahol isteni füstölt pisztrángot kóstolhat az erre járó vándor.
Nem is akármilyen forrásból! Ugyanis a pisztrángokat az étteremtől szinte kőhajításnyira fekvő pisztrángos tavakban nevelik a Telgárthy-rét fölött.
Most nagyon csendes, meghitt a környék, az étteremben is volt hely bőven, autók zaja sem zavarta a völgyet. Ez persze nem véletlen, hiszen októberben már leginkább azok járják az erdőket, kedvenc romantikus útvonalaikat, kisebb –nagyobb túráikat, akik arra a csendre, arra a harmóniára vágynak, amit csak a természet adhat az embernek.
Mátyás reneszánsz palotájának őszi csendje
Visegrádi sétánk második, néhány kilométerrel beljebb, a városban fekvő célpontja ezen a napon a Mátyás Király Múzeum volt. Az oda vezető macskaköves Fő utca hangulata már önmagában lenyűgöző Visegrád legrégebbi házaival, varázslatos utcarészleteivel. A Királyi Palota egyébként monumentális jellege helyett most valahogy sokkal inkább családias arcát mutatta.
Díszkertjét még épp időben sikerült bebarangolnunk, hiszen egy hónap múlva már jönnek a fagyok és az igazán csapadékos idő, a kert lassan megkezdi téli álmát. Most azonban, még a nyári virágok híján is valami szindbádi romantika árad belőle:
A palota loggiája, a kilátás az erkélyről, és persze a híres Herkules-kút a belső, nyitott udvaron rendkívüli látványt nyújtanak, még ebben a kissé borús időben is. Egész biztos, hogy a hangulathoz nagyon sokat hozzátesz az a viszonylagos „kihaltság”, ami az évnek ebben a szakaszában jellemzi az egyébként népszerű turista látványosságokat.
Sokan épp ezt szeretik, s ilyenkor indulnak útra felfedezni Magyarország egy a legtöbbek számára ismeretlen arcát. Talán ezen a ponton érzékelhető legjobban a „turista” és az „utazó” -fogalmaink közötti különbség. Ez az időszak az utazóké…
